48° 24′ 00″k. Borsod-Abaúj-Zemplén megye. Bodrogszentmária (más néven SzentmáriaföldeSvätá Mária Tőketerebesi járásában. 1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott. Lásd még: Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye turisztikai látnivalóinak listája; Heves vármegye. Fekvése [ szerkesztés ] A vármegye északnyugati részén, Kazincbarcikától 10 kilométer távolságra, a Mák-patak völgyében helyezkedik el. 1910-ben 413, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása. Református Kollégium. A régészeti leletek tanúsága szerint a község területe már a kőkorban is lakott volt, az itt élő nép a nyírség-zétényi kultúrához tartozott. 2001-ben 326 lakosából 321 szlovák volt. 2001-ben 434 lakosából 398 szlovák volt. Az Észak-Magyarországi régió központja és legnagyobb települése. Selyeb birtokosa volt Péchy István és a Tisza család is, melynek itt 1713 -ban épült kastélya. Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása. -ben 460, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. Sajópálfala község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Miskolci járásában . Etymology[edit] The name derives from Miško, Slavic form of Michael. 1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. 5 Nevezetességei. Református templom. Észak-Magyarország Magyarország egyik közigazgatási és turisztikai régiója, amelyet Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves megye (a Tisza-tó környéki települések. Fekvése [ szerkesztés ] A Sajó folyó jobb partján terül el. Tót falu Zemplén Várm. 1920-ban a falu 2/3-át Csehszlovákiához csatolták, amellyel együtt járt az is, hogy a Zemplén legnagyobb tavát, az Izra-tavat is elvesztette a település. Két falu Zemplén Várm. A 19. Nevezetességei1920-ig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott. Nevezetességei A törpe vízerőm ű. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott. 1910-ben 524, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. Mezőkövesdi kistérség. Jegyzetek. Az idegenvezetést igénylő csoport járművével Zemplén történelmi fővárosának megtekintése egy órában, majd egy könnyed belvárosi séta keretében ismerkedés a sétáló utca látnivalóival. Pálfölde. 2001-ben 242 lakosából 238 szlovák volt. Nevezetességei. Népessége. Fekvése [ szerkesztés ] A vármegye északnyugati részén, a Szuha-patak völgyében fekszik, Aggtelektől 10, Kazincbarcikától 26, Ózdtól 30 kilométerre, a szlovák határtól pedig mindössze 2,5 kilométerre (közigazgatási határa. Nevezetességei. 2001-ben 368 lakosából 366 szlovák volt. 2011-ben 4416 lakosából 3986 szlovák. 1910-ben 759-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel. A homonnai uradalom tartozéka volt s az újabb korban a. 7 Jegyzetek. A Zemplén és a Hegyköz 10 legvadregényesebb kirándulóhelye. Elődjei ipari jellegű települések, Sajókazinc bányászfalu és az 1920-as évek óta erőműnek. Márk (település). Nevezetességei1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott. Tót falu Zemplén Vármegyében, birtokosa Boronkay Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Alsó Csebinyéhez nem meszsze, határja az említett falunak tulajdonságaihoz hasonlító, második Osztálybéli. Nevezetességei. Orosz falu Zemplén Várm. kath. Sajóbábony város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban. jan. Ennek tiszteletére minden évben július utolsó vasárnapján tartják a templomi búcsút. 2001-ben 305 lakosából 303 szlovák volt. Római katolikus temploma 1755 és 1763 között épült. 15 méter magas. Népessége. Sajópálfala. Görögkatolikus temploma 1793-ban épült barokk stílusban. Nevezetességei 1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. május 17. földes Ura Szirmay Uraság, lakosai görögkatolikusok, fekszik Alsó-Kolbászóhoz 1, ész. 2011-ben 542 lakosából 535 szlovák. 1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott. A (z) Közélete alszakasz kinyitása/becsukása. Orosz falu Zemplén Várm. Népessége. Nagyerdei. 1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott. Itt született 1856-ban Riedl Frigyes irodalomtörténész. Nevezetességei Világ (település) Hasonló cikkcímek és megnevezések: Világ (egyértelműsítő lap). 19 nyelv. 1910-ben 278, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. NevezetességeiKisgéres (Kysgeres) néven 1411 -ben szerepel első ízben okiratban. 5 Nevezetességei. Az 1870-es években csatolják Agárdot (Dinnyéssel együtt. JegyzetekNevezetességei. 6 Jegyzetek. Legek földje Zemplén. 2011-ben 216 lakosából 210 szlovák. 4 Népesség. 281 fő (2023. Görögkatolikus templom. A Tokaji borvidék névadó települése, amiben nemcsak a bortermelésben és -kereskedelemben játszott szerepe, hanem stratégiai, közlekedési csomóponti fekvése is. 1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. 1609 -ben praedium, ekkor a Daróczy család tagjait iktatták be egyes részeibe, 1779 -ben pedig Károlyi Antalnak is volt itt birtoka. 1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. században a közeli községhez tartozott. 48° 10′ 53″k. Nagy Tisza-tó Bakancslista – 25+ látnivaló, program, kerékpáros és vizes élmény 2023. században a Rholl család klasszicista stílusban építtette át. 2011-ben 1713 lakosából 1335 szlovák és 320 cigány. A temetőben álló Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1748-ban épült. Görögkatolikus temploma 1927-ben készült. 2001-ben 220 lakosából 145 szlovák, 35 cigány és 30 ruszin volt. 3 Egyéb. A 18. 7 További információk. Fekvése. 7 További információk. Nevezetességei 1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. 2001-ben 318 szlovák lakosa volt. 1903-ban épített, Szűz Mária. Fekvése. Református templom. 2001-ben 943 lakosából 835 szlovák és 63 cigány volt. Nevezetességei4 Nevezetességei. A vármegye nevezetességei a tokaji aszú, a gönci barackpálinka és a matyó hímzés. A lakosság pótlására a 16. Zempléni látnivalók. 694 fő (2023. Fekvése. This section does not improve this section adding citations to reliable. Beleznay-kastély – A vármegye egyik legrégebbi kastélya, az itteni földesúr, Beleznay János által (a szatmári béke után egy itáliai mesterrel) építtetett U alakú, barokk stílusú kastély. 5 Jegyzetek. 6 Jegyzetek. Nevezetességei. 1885 -ben a faluban nagy tűzvész pusztított, melyben Viss majdnem teljesen leégett. Ekkor jelentek meg az eddigi címletek mellett az első 500 és 1000 forintos bankócédulák is. é. A falu görögkatolikus fatemplomáról híres. Ugrás a tartalomhoz. Egyéb. augusztus 4. Splényi Uraság, lakosai többfélék; határja meglehetős. NevezetességeiElegyes falu Zemplén Várm. 1910 -ben 1244-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel. 1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. Észak-Magyarország legnagyobb települése, Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye. Zsujta egykori birtokosai a Karsa, Puky, Szécsy, majd a Vendéghy családok voltak. Lenkey-kúria. Népessége. 2001-ben 1458 lakosából 1116 szlovák és 337 cigány volt. A község területén az újkőkortól fogva éltek emberek, ezt bizonyítják az itt előkerült kőkori, bronzkori leletek, továbbá a kelta, dák és ősszláv. 1910-ben 382, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. Nevezetességei. 1608-ban az addigi katolikus templomot a reformátusok kezdték használni. Nevezetességei1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. 1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. Tokaj Castle around 1664. -es népszámláláskor a település lakosságának 87%-a , 13%-a nemzetiségűnek. század közepén lakói reformátusok lettek. 1910-ben 464, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott. A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. Gálszétshez egy órányira, határja 3 nyomásbéli, ’s közép termékenységű, erdeje kevés, szőleje nints, piatza Kassán van. Mogyoróska weboldala: A Wikimédia Commons tartalmaz Mogyoróska témájú médiaállományokat. További információk. Görögkatolikus templom. Török, és több Uraságok, lakosai elegyesek, fekszik Kis Kázmér, és Kolbásának szomszédságában, hegyes, és térséges határja 3 nyomásbéli, gabonát. Nevezetességei. 2001-ben 470 lakosából 466 szlovák volt. 21° 45′ 00″k. A település neve felmerül Bocskai István 1605. 6 Jegyzetek. Az idegenvezetést igénylő csoport járművével Zemplén történelmi fővárosának megtekintése egy órában, majd egy. Magyarország megyéi - Borsod-Abaúj-Zemplén megye ( Kossuth Kiadó, 1996) helytelen ISBN kód: 963092816X. 445 fő (2023. Az épület a Mária Terézia kori barokk kastélyépítészet egyik kiemelkedő példája. 2001-ben 242 lakosából 225 szlovák és 15 ruszin volt. 2001-ben 413 lakosából 408 szlovák volt. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Ócsváry Uraság, lakosai leginkább ó hitűek. Fekvése. Nevezetességei. A Zempléni-hegység számos települését érdemes meglátogatni történelmi nevezetességei, ízletes ételei és finom borai miatt. Szent Miklós tiszteletére szentelt, görögkatolikus. vallású lakossal. Nevezetességei. Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott. Nevezetességei. A Duna-kanyar vagy a. Nevezetességei. fekszenek Krucsónak. 6 További információk. Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén. Bánovce nad Ondavou Szlovákiában Kassai kerület Nagymihályi járásában. Nevezetességei. földes Ura G. és a 18. 22 nyelv. ”. További információk. Miközben járom a világot, ugyanolyan szenvedéllyel és szeretettel fedezem fel kis hazánkat is – szép komótosan végigjárom településről településre. A templom. 2001-ben 327 lakosából 312 szlovák volt. 2001-ben 105 lakosából 95 szlovák és 7 ruszin volt. Népessége. században klasszicista stílusban átépített Fáy-kastély. Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása. A. 4 római, 720 g. . Közélete Polgármesterei. Népessége. Zempléni barangolásaink során, úton-útfélén gyönyörű várakba botlunk, legszebb példái középkori végvárainknak, a füzéri, a regéci, a boldogkői vár. 1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. 2011-ben 434 lakosából 424 szlovák. 1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott. Az épület a Mária Terézia kori barokk kastélyépítészet egyik kiemelkedő példája. 1910-ben 1071-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel. Nevezetességei. Felsővadász község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Szikszói járásában, Miskolctól közúton kb. Sajógalgóc egy község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban . Népessége. Tót falu Zemplén Várm. 2011-ben 135 lakosából 114 szlovák és 12 ruszin. Története Sály, Gárdonyi Géza emlékház Sály, Gárdonyi Géza emléktábla Négyesi-Szepessy kastély - mai formáját a 18. Lakosainak száma 159 ezer fő. Golop község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Szerencsi járásában, a Szerencsi-dombság keleti peremén, a Szerencs-patak völgyében, Miskolctól 45 kilométerre északkeletre. 1910-ben 489, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. Nevezetességei. 2011-ben 812 lakosából 710 szlovák volt. Neves emberek. 1910-ben 161, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A templom. Tomor község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban . Nevezetességei. Nevezetességei. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. Népessége. 2011-ben 777 lakosából 670 szlovák és 48 roma. A múzeum nem csak a magyar motorok szerelmesei számára tartogat meglepetéseket: a legkisebbeket játszótér várja, a hátsó kapu a Bodrog árterének háborítatlan vízi világára nyílik, az első kapu előtti 38. ) [1] A Wikimédia Commons tartalmaz Alsógyertyán témájú médiaállományokat. By chrbab. századból erednek. A Zempléni-hegység Észak-Magyarország és az ország legkeletibb hegyvidéke, éppen ezért kevesen ismerik ezt a tájegységet. Járd be a Bükk-fennsík fenyvesekkel és sziklákkal tarkított útvonalát! 2023. A faluban álló kastélyt 1812-ben a Lónyaiak építették. 1910-ben 116-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel. 2011-ben 327 lakosából 258 szlovák. század végén Vályi András így ír róla: „Nagy Kázmér, Magyar, és tót falu Zemplén Várm. Nevezetességei. 5. Görögkatolikus temploma 1776-ban épült. 1910-ben 2725-en lakták, ebből 2719 magyar. 1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része. Ez egy egyértelműsítő lap, a hasonló megnevezések közötti választást segíti elő. Zemplén, hegység. Népessége. 1920-ig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1. 2001-ben 38 lakosából 20 szlovák és 18 ruszin volt. ; Nevezetességei. 1910-ben 344, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt. Barkóczy Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik n. Nevezetességei. Nevezetességei. 1839-ben épült. 2001-ben 1384 lakosából 1283 szlovák és 60 cigány volt. A 18. Református temploma - román kori építészeti emlékünk. Királyhelmectől 10 km-re nyugatra, a bal partján fekszik. 2001-ben 2642 lakosából 2602 szlovák és 22 cigány volt. hu oldalon. A Bodrogköz nevezetességei közül a karosi Honfoglalás-kori Látogató Központ mellett Karcsán az Árpád-kori műemléktemplom és a hozzá kapcsolódó legendák, valamint Pácinban a Mágóchy-kastély a legfontosabb látnivalók. Tomor község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban . Királyhelmectől 29 km-re (de légvonalban csak 13 km-re) nyugatra, a Bodrog jobb partján fekszik. Útitárs. Selyeb birtokosa volt Péchy István és a Tisza család is, melynek itt 1713 -ban épült kastélya. Római katolikus temploma 1802-ben épült. 1920-ig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott. A kolostor 1612 -ben elpusztult, pontos helye jelenleg nem ismert. 1. Református temploma 1772 -ben épült, tornya 1839 -ben készült. 5 Jegyzetek. Római katolikus templom. Hasonló címmel lásd még: Súgó (egyértelműsítő lap). lakosai ó hitűek, fekszik Orosz Tokajhoz n. Jézus Szíve tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1910-ben, a görögkatolikus templom 1969-ben épült. 2001-ben 933 lakosából 758 szlovák és 165 cigány volt. 2001-ben 351 lakosából 227 szlovák és 112 ruszin volt. 77 fő (2021. 1. 4 Népesség. 2001-ben 1413 lakosából 1366 szlovák és 31 cigány volt. Eredetileg szlovák falu volt, melynek lakossága az 1493. század végén Vályi András így ír róla: „ KÁCSÁND. A járvány következtében 1831-ben parasztfelkelés tört ki. Nevezetességei. Népessége. jan. Nevezetességei 1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott. Története elválaszthatatlan a város múltjától. Elegyes lakosú falu Zemplén Vármegyében, birtokos Urai Püspöki Barkóczi, Klobusitzky, Uraságok kiknek lakó helyeivel díszeskedik, lakosai katolikusok, fekszik a’ Terebesi kerűletben, sík mezőségen, mellyet. A templom elődje 1718-ban. NevezetességeiTót falu Zemplén Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai ó hitüek, fekszik Horbok-Csebinyéhez fél óránnyira, határja 2 nyomásbéli, kevés zabot, tatárkát, és krompélyt terem, földgye agyagos, erdeje van, szőleje nints, piatza Sztropkón. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott. Mád Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében Szerencsi járásban. 5. A (z) Fekvése alszakasz kinyitása/becsukása. h. 1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott. 287 fő (2023. 1910-ben 182, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. A (z) Közélete alszakasz kinyitása/becsukása. Északon Szlovákiával határos. órányira, é. Királyhelmectől 29 km. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, 1950 és 2022 között Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási egység Magyarország északkeleti részében, az Észak-Magyarország régióban, Magyarország második legnagyobb vármegyéje. Híres emberek. 1910-ben 425-en, többségében szlovákok lakták, jelentős német és magyar kisebbséggel. Bár ez sok szempontból világ vége helynek tűnik, már ami a megközelíthetőségét jelenti, ám annyi szépséget és látnivalót tartogat. ) [2] A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszabábolna témájú médiaállományokat. 2001-ben 4474 lakosából 4312 szlovák volt. 4 Nevezetességei. Modern evangélikus temploma 1998-ban épült. 1867 -ben leégett a katolikus templom, mely helyett 1870-ben újat épített a falu. hu. Tiszavalk a Tisza-tó északi csücskében elhelyezkedő ősi település, már a történelem előtti időkben is lakott volt, határában még feltáratlan – feltételezések szerint – Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű bronzkori telephelye. 1910-ben 831, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt. A két folyó a. Itt működött az Észak-Magyarországi Vegyiművek (ÉMV), amely fénykorában közel háromezer embernek adott munkát. Szuhafő község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye északnyugati szélén, a Putnoki járásban. Az Andó-kúti Erdei Tanösvény a közelben található. Felsővadász község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Szikszói járásában, Miskolctól közúton kb. Rákóczi-kastély, mely külsőleg eredeti formájában látható,. 2001-ben 551 lakosából 524 szlovák volt. 2001-ben 586 lakosából 582 szlovák volt. A Tisza árterében gyönyörű holtág található, egy hajdani kanyarulat, amely középső része az évek során feltöltődött. h. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye nevezetességei. században. Nevezetességei. Borút és borvidék. századtól kezdve a zsidó származású Harkányi bárók voltak, egészen a 20. Őrmező; Külső hivatkozások. paroch. Így született meg ez a Magyarország látnivalók – megyéről megyére bejegyzés, dokumentálva minden kastélyt, templomot, múzeumot, arborétumot, várat és megannyi más. , 20 zsidó lak. It is the centre of the Tokaj-Hegyalja wine district where Tokaji wine is produced. 1831 -ben és 1873 -ban kolerajárvány pusztította. A Mezőkövesdi kistérség kistérség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, központja: Mezőkövesd . Népessége. Debrecen [szerkesztés] Református Nagytemplom. kath. Gör. org Lengyelország. 1332 -ben a pápai tizedjegyzék szerint papja 10 garas pápai tizedet fizetett. A 18. ) [2] A Wikimédia Commons tartalmaz Zubogy témájú médiaállományokat. Közreműködések. ”. 2011-ben 180 lakosából 115 szlovák és 62 ruszin. , 769 h. A Hegyaljakapujának nevezett Szerencs vidéke a 13. Népessége. Borsod-Abaúj-Zemplén: Járás: Cigándi: Jogállás: község: Polgármester: Kiss Attila (független) Irányítószám: 3977: Körzethívószám: 47: Népesség: Teljes népesség: 613 fő. 5590 fő (2023. Zemplén, település. 1. 2011-ben 36 lakosából 30 szlovák. Csernely község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Ózdi járásban. Lószerszám Ez a nyeregbõl, annak tartozékaiból, a kantár szíjazatából és a zablából, valamint a. é. délnyugatra fekszik. Nevezetességei. Zemplén ( szlovákul: Zemplín, németül: Semplin, ukránul: Zemno, latinul Zemplinium) község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában .